AZ ELSŐ IDEI FEEDEREZÉS

2011. március 17. 15:50:06  nyomtatási kép

Március 16.-a. Végre horgászni mehetek. Az előző napokon természetesen gyönyörű tavaszi idő volt. Most, hogy ráérek horgászni, persze lóg az eső lába. De nem érdekel. Ma kimegyek, ha esik, ha fúj. Szerencsére fújni nem fúj, csak gyenge szellő lengedez, viszont mire összerámolok, arra csöpörögni kezd az eső. Válaszképpen úgy döntök, még itthon bekeverem az etetőanyagot, hogy ha megered, ne kelljen a parton kínlódni vele. Egy kis epres Tímárt készítek a halaknak, némi hidegvízi aromával tunningolva. A kukoricát, csontit és a pinkit majd a helyszínen teszem hozzá.

Egyszerű, de tartalmas kaja

Felpattanok a motorra és hajrá a közeli kavicsbányató felé. Útközben még jobban megered, sebaj bírja a ruha.
A tópartra érkezvén természetesen kérdezgetem a pár "elvetemültet", hogy mi az eredmény. - Nagy semmi! - ez a válasz mindenhol. Na, szépen vagyok. Az előző napokról egész jó híreket kaptam, most meg ez a semmi. De majd én megmutatom.
Két feederbotot szerelek össze. A rövidebbik 3,60-as, a másik 3,90. A 3,60-assal dobok kb. 10-et etetésképpen, jó nagy gombócokkal, kiakasztott zsinórklipszel, majd élőanyaggal csalizok. Csonti, pinki, giliszta vegyesen, hiszen így tavasztájban kell a fehérje a halaknak, hogy visszaszedjék a télen leadott kalóriákat. A másikra Haldorado Vörös Démon oldódó pellet kerül. Ezt a szerelést messzebre dobom, próbálom majd keresni a halat. Közben rendesen rázendít az eső, felhúzom a nagy ernyőt és aláhurcolkolkodok.

Élesítve

Sokáig nincs kapás, pedig cserélgetem a csalikat. Az élőt meglebegtetem, de így sincs érdeklődés. Nagy sokára az oldódó pelletre kapásom van. Először kisebb húzás, majd egy nagyobb, de gyors görbítés a spiccen. Bevágok, de sajnos nem akad meg. De legalább kapás volt. Felvillanyozva újra csalizok és a másik botra is pelletet rakok, egész pontosan Vörös Démon Hybrid pelletet, ami már sok halhoz hozzásegített. Aztán mindkét csalit bemártom sűrű, illatos, eperízű dipbe. Sokáig ismét semmi, de legalább az eső alábbhagyott. Természetesen, azért gyakran újat dobok, hátha felkeltem az érdeklődést, de mégsincs kapás. Az eső viszont eláll, ez jó hír. Gondolok egyet és a hybrid pellet mellé feltűzök két szál gilisztát. Veszteni nem veszthetek alapon. Bedobás után pár perccel gyenge rántás, gondolom valami keszeg csípte meg a gilisztát. Abban a pillanatban határozott görbítés, bevágok és megvan. Megvan az első idei ponty! Jó erőben van, mert küzd rendesen.

Epres pelletek. Egész évben sikeresek.

A hozzájuk illő dip.

Ámbár nincs sok esélye, mert a horog tökéletesen akadt, mint azt később, már a parton láthatom. Horgászkollégám felesége meríti meg, mert az én szákom a botzsákban henyél. Eddig jó vagyok, ma még csak én fogtam halat. Gyorsan felcsalizok és pontosan visszadobom a szereléket az előbbi helyre. Ilyenkor tél végén még bandáznak a pontyok, hátha sikerül megcsípni még egyet. Nem is kell csalódnom. miközben az eső újra rázendít, ismét határozott kapás a 3.60-ason. Akasztás. Ez is megvan. Az előzőnek szinte biztosan a testvére, mert az első 2.08 és 42 cm, míg a második 2.10 és 39 cm. Nem tévedtem ott a csapat az etetésen.

Tesók

Gondolkodtam, hogy még visszadobok, csak az élmény kedvéért, de azt tartják az okosok, hogy a csúcson kell abbahagyni.Összepakolok az esőben és jókedvűen elmotorozok haza. Zuhog, de nem érdekel, hiszen eredményes volt az idei első pontyozás. Annyira kell ilyenkor már az élmény, mint éhezőnek egy falat kenyér. Köszönöm víz, köszönöm halak.

Ja, és ilyen az idő, ha én ráérek horgászni.

De ezt már a szobaablakból fényképeztem. Szárazon!

Írta és fotók: Tépeti