Hód a Rába partján?

  nyomtatási kép

Minap a Rába partján járva érdekes dologra lettem figyelmes.  A régi "rőzsegát" feletti duzzasztás partján - ahol majd a Csörnöc-Herpenyő vízkivétele lesz megvalósítva - hatalmas fogak által kirágott kis fát találtam. Sokáig tanakodtam magamban, hogy valyon milyen állat lehetett a tettes, de néhány méterrel odébb egy félig átrágott kisebb fatörzs láttán eszembe villant a lehetőség: -Hiszen ezek egy hód rágásának nyomai!!!

Tudvalévő, hogy Magyarországon telepítettek vissza hódokat. Nem is messze tőlünk, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén(is). Konzultáltam a témában Nessel Tamás természetőrrel, aki bizony több, mint lehetségesnek tartotta, hogy a hódok megjelenhetnek vidékünkön.

                    

                                Innét nézve akármi is lehetne

                     

                             Hatalmas forgácsok a csonk tövében

                    

                                  Na ehhez már kellenek fogak

Messze áll tőlem Darwin munkássága és szakértelme, de azt hiszem nem tévedek hódügyben. Persze meglehet, hogy ez az állat csak átutazóban harapott egyet kettőt a zsenge fákból. Mindenesetre készítettem néhány képet bizonyítékul, hogy nem álmodtam az egészet. A fantáziámat megmozgatta az eset és mivel "Csörnöc ügyben" úgyis járok a területen, majd keresgélek még nyomok után, csak a bizonyosság érdekében.

A tudományos pontosság érdekében ollóztam egy kicsit a neten, ahol is ezt találtam lapátfogú barátainkról a Wikipédián:

Eurázsiai hód

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Európai hód
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Mókusalkatúak )Sciurognathi)
Család: Hódfélék (Castoridae)
Nem: Castor
Faj: C. fiber
Tudományos név
Castor fiber
(Linnaeus, 1758)

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van, az ázsiai populációk azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve.

 

Elterjedése

A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. A Brit-szigetekről a 16. században kipusztult, és számos helyen megritkult. A skót kormány a hódok visszatelepítését fontolgatja Knapdale (Argyll) közelében, 2009 tavaszán, az elképzelést a helyi közvélemény nagy többsége támogatja [1].[2] Megmentése érdekében visszatelepítési programok folynak az Elba, a Duna és a Rhône vízgyűjtőjében, Skandinávia egyes részein, Bajorországban és Hollandiában. Kelet-Európában állománya továbbra is visszaszorulóban van.

Magyarországi előfordulása

Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászatnak köszönhetően kipusztult, de a 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen visszatelepítés kezdődött. 1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásához, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen történt telepítés. 2007 őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán 25 példány szabadon engedése történt, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelent, ami a hazai, jelenleg kb. 500 példányból álló populáció megerősödését jelzi.

Megjelenése

Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20-33 kilogrammos, testhossza pedig 78 centimétertől akár egy méterig terjedhet, amihez 30-37 centiméteres lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

Életmódja

Hódrágta fa Lengyelországban
Hódrágta fa Lengyelországban

Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője kb. 50-80 centiméteres, itt 5-8 állat (egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom) él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.

Szaporodása

Hódok kidöntötte fa Svájcban, az Aare mentén
Hódok kidöntötte fa Svájcban, az Aare mentén

A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15-17 évig is élhet.

Védettsége

Az európai hód besorolása a Természetvédelmi Világszövetségnél rossz kilátású, mivel ázsiai populációi továbbra is visszaszorulóban vannak (pl. az 1969-ben leírt Castor fiber tuvunicus kihalófélben van, az 1929-ben felfedezett, szintén oroszországi elterjedésű Castor fiber pohlei pedig sebezhető.) Elsősorban a prémvadászat fenyegeti, régebben pézsmája is keresett cikk volt. Magyarországon 1988-óta védett, eszmei értéke 50 000 forint.

                                                                            Forrás: Wikipédia

No, szóval ez a hód röviden és tömören. Remélem egyszer látni is fogom majd a természetben. Ha itt marad, akkor a nyomait mindenképpen észrevesszük, hiszen nagy fadöntő.

                                                               Írta:  Takács Péter /Tépeti /

                                                               Fotó: Tépeti