A horgászattal hasznosított, horgászszervezetek közvetlen hasznosításába tartozó vízterületek elég változatos képet mutatnak. Vannak közöttük igen jó adottságú vizek, és tömegével vannak olyan vizek, melyeknek a vízminősége és ez által haltartó képessége is igen rossz adottságú. A különböző horgászszervezeteknek nagy gondot okoznak az elöregedett, feliszapolódott, vízi növényzettel benőtt tavak, holtágak, holtág szakaszok, ahol általában ritkán van lehetőség a víz frissítésére, vagy más költséges műszaki beavatkozásra.
A természetes tavak közül is általában a kisebbeknél, a bányatavaknál, a vízhiánnyal küszködőknél jelentkeznek fokozottabb gondok, amelyet elsősorban a feliszapolódás, tápanyag feldúsulás, eutrofizáció, stb. okoznak.
A kedvezőtlen és rossz adottságú vizek haltelepítéseinél, halállományuknak megtartásánál fontos szempont a vízminőség folyamatos figyelemmel kísérése. Különösen veszélyes időszakoknak minősülnek a téli, jégfedettség alatti és a nyári igen meleg periódusok.
Év, mint év a közel 29.000, ha területű horgászkezelésű vízen átlagosan is sok tíz tonnára becsülhető a vízminőségi gondok miatt elhullott halállomány nagysága. Ezért is fontos, hogy a MOHOSZ a nyolcvanas évek végén már megkezdte saját vízminőség vizsgáló mini laboratóriumának felállítását és működtetését. A több mint egy évtizedes múlt igazolta a labor létét, fontosságát és az egyesületi, szövetségi és alkalomszerűen más hasznosítók is szívesen veszik igénybe a labor halélettani szempontból történő vízminősítési szolgáltatását.
A horgászat alapfeltétele a jó vízminőséggel rendelkező vízterület, melyben kedvező összetételű, egészséges halállomány él. A kettő között szoros összefüggés és kölcsönhatás van.
Az utóbbi évtizedekben az emberiség növekvő urbanizálodása, a jelentős ipari és mezőgazdasági fejlődés sajnos nem hagyta érintetlenül a felszíni és a talajvizeket sem. A negatív antropogén hatások Európa felszíni vizeit és hazánk vizeit, így a horgászvizek nagy részét sem kerülte el. Az időszakonkénti szélsőséges időjárás miatt jelentősen csökkent a lehullott csapadék mennyisége és évenkénti eloszlása is megváltozott, az aszályos időjárás tovább fokozza a kedvezőtlen hatásokat.
A horgászattal hasznosított vízterületek jelentős hányada kedvezőtlen adottságú, feliszapolódott, vízutánpótlás nélküli tavakból, bányagödrökből és az eutrofizálódás különböző stádiumában lévő holtágakból áll. A halállomány megfelelő életfeltételeinek biztosítását, a vízminőség megőrzését, javítását sok esetben külső beavatkozásokkal lehet megoldani. Ennek egyik meghatározó tényezője a rendszeres vízvizsgálatok elvégeztetése. Rövidebb, hosszabb időszak eredményeiből már komoly tapasztalatokra lehet szert tenni, melyek sokat segítenek a víz- és halgazdálkodás feladatainál. Az összesített eredmények alapján napjainkban a horgászkezelésű vizek megközelítőleg felén kifogásolható az év különböző időszakaiban a vízminőség. A vizsgált horgászvizek 27 %-ában egy vagy több paraméter eléri a megengedett határértéket, amely már labilis vízminőségre utal. A kifogásolható vízminőségű vízminták aránya 14 %. Ezekben a vízmintákban a mutatók már elérik, vagy nagyon megközelítik a toxikus szintet.
A fontosabb vízvizsgálati mutatók: Kémhatás (pH) megállapítása
Oxigéntelítettségi % mérése
Ammónim vizsgálata
Foszfor elemzése
Nitrit kimutatása
Nitrát kimutatása
Kénhidrogén mérése
Növényvédőszerek kimutatása
Detergensek kimutatása
Műtrágyák kimutatása
Nehézfémek mennyisége
Plankton vizsgálat
Fitoplankton elemzés
Zooplankton elemzés
Forrás: www.mohosz.hu