A halászati, horgászati hasznosítók az utóbbi években egyre többször, és egyre sokrétűbben kerülnek kapcsolatba természet- és környezetvédelemi előírásokkal, szabályozásokkal.
A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek, és azok rendszereinek megóvását célozza. Egyik fő célja a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természet-közeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása. Sok természetvédelmi szempontból kifejezetten értékes élőhely emberi tevékenység, mezőgazdálkodás hatására jött létre és maradt fönn. Magyarországon valóban természetes, teljesen érintetlen élőhely nagyon kevés van, az ország, erdei rétjei, kaszálói, legelői és vizei évszázadok óta művelés alatt állnak. Természetileg értékes területeink nagy részén a fenntartás, az állapot javítása elválaszthatatlan a mezőgazdasági, így a halászati-horgászati hasznosítástól. Éppen ezért lényeges, hogy azokon a területeken, ahol - tekintet nélkül arra, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll, avagy sem - értékes élőhelyek maradtak fönn, vagy eredeti állapotukba visszaállíthatók, olyan horgászati-halászati hasznosítást kell biztosítani, amelynek elsődleges feladata az értékek védelme a termelési, gazdasági szempontokkal szemben.
A legáltalánosabb természetvédelmi megkötések a nem őshonos fajok telepítésére vonatkozó előírások. Ezen előírásokat az 1996. évi, a természetvédelméről szóló LIII-as törvény tartalmazza. Ezek szerint:
8. § (2) Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek. (3) Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé.
14. § Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása.
13. § (4). a nem őshonos élő szervezetek betelepítéséhez vagy élő szervezet visszatelepítéséhez - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzájárulásával - a miniszter engedélye szükséges.
E teljes generális tiltás nem minden esetben támasztható alá szakmai szempontból (pl. mesterséges bányató - amur), egyelőre bele kell nyugodni, hogy e fajokat kizárólag tógazdaságokba lehet kihelyezni.
A halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon honos és állományukban veszélyeztetett halfajokat.
A 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról.
A rendelet kimondja:
1.§ A halászati vízterületeken a mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven át tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejlődési alakjára vonatkozik.
(1) A mellékletben felsorolt védett faj véletlenül kifogott egyedét - a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt átvágva - haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére. Amennyiben a zsákmányban a védett faj egyede ismételten kifogásra kerül a halászati (horgászati) tevékenységet azonnal be kell szüntetni.
Jelen pillanatban érezni lehet, hogy a viszony a horgászok és a természetvédelmi hatóságok között nem mindig felhőtlen. Ennek oka legtöbbször a két fél lehetőségeihez képest kissé rugalmatlan hozzáállása. Az egyik fél legszívesebben mindent megtiltana, mi horgászok, pedig nehezen fogadunk minden további korlátozó intézkedést. A természetvédelmi hatóságoknak hosszú távon nem lehet célja a horgászmentes vízpartok elérése, mert ez esetben minden bizonnyal kevésbé lenne szemetes a part (emiatt támadják a horgász társadalmat a legintenzívebben, tegyük hozzá jogosan), de nyomban megjelennének a tilosban járók, az illegális hulladéklerakók, erősödne a természeti környezetben okozott kár, hiszen ez ellen szinte tehetetlenek, míg a horgászt szervezett volta révén gyorsan elérik. Jó néhány területi természetvédelmi szerv rájött már, hogy sokkal jobb a legális horgászatot bizonyos ésszerű határok közt engedélyezni, sőt támogatni és ez által védeni a vizet, a vízi környezetet. Természetesen ehhez a horgászoknak is partnerként kell hozzáállniuk, melynek elérése a horgászszervezetek feladata.
Írta: Molnár Gergely
Szerkesztette: Tépeti